Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Települések Hivatalos Oldalai képes leírás: Szatymaz - Zsombó [2. oldal]
részletek »

Települések Hivatalos Oldalai: Szatymaz - Zsombó [2. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: csongrad-megye.tlap.hu » Települések Hivatalos Oldalai
Keresés
Találatok száma - 24 db
Szatymaz

Szatymaz

Szatymaz és környéke a kora bronzkortól (Kr. e. 2500-1700) kezdve lakott vidék volt, amelyről a bronzkori, az avarkori, a honfoglalás idejéből származó, az Árpád-kori és újkori települések nyomairól árulkodó régészeti leletek tanúskodnak. Szeged több tanyai kapitányságából, a várostól 16 km-re északnyugatra 1950-ben létesített tanyaközség. Neve török, más vélemény szerint kun családnévből származik. 1676-ban említik először írásos emlékekben: egy II. József korabeli térképen a Szeged- Kistelek közti postaállomás (lóváltó hely, ma a Postakocsi csárda működik benne) neveként szerepel.

Szeged

Szeged

Kezdjük sétánkat Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb terén, a Széchenyi téren. A Tisza felőli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márványszobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos), melynek talapzatába illesztették az 1970. évi magasvíz Tisza partról bevetített szintjét jelző márványtáblát. Utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet örökíti meg (Zala György). A túloldalon a Városházával szemben helyezkednek el az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk, a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja...

Székkutas

Székkutas

Községünk az elmúlt időszakban nagy változásokon esett át. Új szolgáltatásokat vehetünk igénybe, tartalmilag és szerkezetileg is megújult iskolába járhatnak a gyermekeink és stabilizálódott az önkormányzat anyagi helyzete is, csak hogy néhányat említsünk az eddig elért eredményeinkből. Egyfajta újjászületése ez a községünknek, de még csak az elején járunk, számtalan tennivaló áll előttünk. Lendülettel, szívvel és ésszel visszük sikerre a közös ügyeinket, fontos azonban látni Székkutas problémáit is, melyek megoldása az előttünk álló időszak feladata lesz. Rengeteg tennivalónk van, hogy Székkutas szerethetőbb legyen, rengeteg tennivalónk van, hogy az itt élők több segítséget kapjanak, és községünk értékeit minél többen megismerjék.

Szentes

Szentes

A város környékének kedvező természeti adottságai már az ősidőkben letelepedésre csábította az embert. A újkőkortól kezdve (i.e. 5000-3000) folyamatosan lakott hely volt. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szegvár-tűzkövesi határrészen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkőkorból szinte az egyedüli férfi alakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I-VI. sz.) különböző népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai tanúsítják. Egyes feltevések szerint Szentes térségében, a Tisza-Körös szögletében állott Attila (433-453) legendás sátorvárosa, tehát vélhetően a nagyhírű hun fejedelem sírja is ezen a vidéken keresendő. Árpád magyarjainak sírjai a város határának több pontján is előkerültek, így pl. Borbásföldön és a Derekegyházi-oldal nevű határrészen. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum őrzi. Európai hírű régészeti anyaga időszaki kiállításokon megtekinthető...

Újszentiván

Újszentiván

A Maros-Tisza szögét a legnagyobb törzsek egyike, a Gyula törzs szállta meg. Mintegy háromnegyed évszázaddal később ezen a területen önálló hatalommal rendelkező Ajtony ellentétbe került Szent Istvánnal, melynek következménye: Csanád leverte Ajtonyt, birtokait a király neki adományozta. Ezen a területen alakult ki Csanád megye, melyhez a Tisza-Maros szög is tartozott, természetesen a Maros folyó bal partján levő településekkel együtt. Újszentiván neve a középkorban Szent Iván volt. Nevét templomáról kapta, s első írásos előfordulása két, 1411-ben - 594 évvel ezelőtt - kelt oklevélben olvasható. A török közeledésekor e családok utódai elmenekültek innen. 1560-ban a falut az adórovó sem tudta megközelíteni. Az 1564 évi összeírás szerint itt ekkor Viczmándi Mátyás, Liszti János, Balassa Bálint és Gyálai János voltak a birtokosok. 1582-ben még magyar jobbágyok lakták...

Hirdetés
Üllés

Üllés

A község területe már a népvándorlás idején lakott volt. A középkorban a terület kun puszta, a krónikák említést tesznek egy Ellés nevű kun szállásról. Üllést 1736-ban nyilvánították önálló községgé. Az új község szabadmenetelű lakossága vállalta, hogy templomot emel, tisztességes lakóházakat, mészárszéket, vendégfogadót épít, szőlőt telepít, a szomszédos Kígyós és Mérges pusztáit 'megműveli'. Üllés parasztsága 3 év adómentességet kapott a hadiadó alól. A község a királyi postaút mellett települt, ezért nem mentesült III. Károly török elleni háborúja idején (l736-1739) a katonai beszállásolás terhétől. Az osztrák örökösödési háború (1740-1748) első éveiben olyannyira megnövekedtek Üllés katonai és földesúri terhei, hogy 1743-ban a község lakossága áttelepült Kiskunmajsára...

Zsombó

Zsombó

1949-ben az anyatelepülés, Kiskundorozsma határából szervezték önálló községgé a mára virágzó zöldség-gyümölcs termesztéséről híres, a napfényben gazdag Homokháton fekvő Zsombót. A település nevét a mai Rózsa Sándor csárda mögötti terület elnevezéséből eredeztetik. A tulajdonos neve után a vizenyős, zsombéksással benőtt területet Forro Somboja néven emlegették. A nádas vízfelületekkel, homokhátakkal, nedves rétekkel tagolt, halban, vadban, vízben gazdag vidék mindig jó szállásterületnek kínálkozott. Zsombó mai területén már a bronzkorból találtak emberi településre utaló nyomokat. Az elmúlt évszázadban többen, - így Móra Ferenc is - megkutatták településünk határát...

Tuti menü