Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Települések Hivatalos Oldalai képes leírás - Csongrád megye.tlap.hu
részletek »

Települések Hivatalos Oldalai - Csongrád megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: csongrad-megye.tlap.hu » Települések Hivatalos Oldalai
Keresés
Találatok száma - 24 db
Algyő

Algyő

Algyő területe: 70,3 km2, ebből belterület: 2,6 km2 A település Csongrád megye délkeleti részén, belterületével a Tisza jobb partján helyezkedik el. Alapvetően helyzetét a Tisza közelsége, Szeged Megyei Jogú Várostól való 10 km-es, Hódmezővásárhelytől pedig 15 km-es távolsága determinálta. Területén halad át a 47-es országos főútvonal, és ezzel majdnem egyező tengelyű Szeged-Békéscsaba irányában fekvő vasútvonal. Ebből adódóan egy közúti híd és egy vasúti híd biztosítja a Tiszán az átjutást. Algyő egész területével szerves része a Duna-Tisza közötti hátságnak, geodéziailag legmagasabb pontja a vasútállomás épülete, ami 72,5 méterre van az Adriai tenger szintje felett...

Ásotthalom

Ásotthalom

Az Ásotthalom helynév Balla Antal 1778. évi szegedi határtérképén és a vele egykorú városi iratokban bukkan föl először. Az 1840-es évekre a szabadkai határ mentén kezdett kibontakozni az Átokháza elnevezésű tanyasor. A források szerint 1850 után a város mintegy 64.000 katasztrális holdnyi közbirtokát bérbeadással kezdte hasznosítani. 1852-től, a járások földjeinek bérbeadásától kezdve rohamosan megindult a tanyásodás, és növekedett a tanyai lakosok száma. Az l850-es évek derekán Szeged városa a mai község területén tanyát építtetett. A város tanyája először az ásotthalmi kapitánysághoz, majd, miután Ferenc József látogatásának emlékére átnevezték, Királyhalomhoz tartozott.

Bordány

Bordány

Bordány területe már a legrégebbi korokban lakott volt. A rómaiak idején szarmaták lakták, akik Szegedtől - Dunáig tartó településeikről élénk kereskedelmet folytattak Pannónia lakóival. A Római Birodalom felbomlása után gepidák telepedtek le (454-567/568-ig). A Bordány - Mező - dűlőről, a Kunhalomról előkerült, jellegzetes formájú és díszítésű edénytöredékek gepida településekről, vagy síremlékekből származnak. Itt gepida településnyomokat találtak a régészek, majd az avarok után érkeztek honfoglaló eleink. Ebből a korból származik az egyik legértékesebb és leggazdagabb honfoglaló magyar lószerszám garnitúra, amelyet 1955-ben Szilágyi Vilmos szőlőbirtokán Dienes István szegedi régész tárt fel. Egy 55-60 évesen elhuny, magyar nemzetségfő feleségét rejtette a magányos női sir. A gazdagon díszített ruházat (veretes öv), sok ékszer (kar-, láb és nyakperecek, hajfonatdíszek) lovas temetkezés (ló csontok) gazdagon díszített lószerszám és ezüstből készült, gazdagon aranyozott, palmetta díszes edények jellemzik, a feltárt le letet. Az első 'szállásokat' tehát először honfoglaló őseink hozták itt létre.

Csongrád

Csongrád

Csongrád a Nagyalföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas-Körös összefolyása fölött terül el. Külső területe 17395 hektár, központi belterülete 965 hektár egyéb belterülete (Csongrád-Bokros a várostól 11 km) 83 hektár. A várost elszórtan tanyás ingatlanok veszik körül. A Tisza és annak holtágai ma is meghatározó jelentőségűek az itt élő emberek életében. A város határának talajszerkezete változatos. A Tiszát mindkét oldalon kötött talajú rétek kísérik, távolabb a kötött és a szikes talajok váltogatják egymást. A településtől északnyugatra homokos magaslat emelkedik. A vidék évi középhőmérséklete plusz 10 °C, az évi csapadékátlag 500 mm körül mozog. A szőlőtermesztés szempontjából fontos napfénytartam átlagosan 2100 óra évente. A nyári csúcshőmérsékletek gyakran a 40 °C-hoz közelítenek. A sík vidéket kevés helyen szakítja meg egy-egy 3-5 m magasságú halom , illetve mélyedés. A tengerszint feletti átlagmagasság 83 méter. A határ jellemző növényvilágát elsősorban a Tisza árterén nőtt fűz- és nyárfák, a holtágak nádasai, a mesterségesen telepített erdők, parkok, valamint gyümölcsösök és szőlőültetvények alakítják. Legfőbb mezőgazdasági termények: búza, kukorica, napraforgó, burgonya és egyéb zöldségfélék, a gyümölcs és a szőlő. A városban és környékén jelentős mennyiségű termálvízkészlet található...

Domaszék

Domaszék

Örömmel vesszük, hogy ellátogatott Domaszék honlapjára. Ez a hangulatos kis község a Dél-alföldön, Szegedtől 10 km-re helyezkedik el. Miközben dinamikusan fejlődik és növekszik, megőrizte az érintetlen, nyugodt falusi tájat. Az itt élő emberek vendégszeretők, büszkék hagyományaikra, eredményeikre. Kiváló túraútvonalakat találunk ezen a területen. Sétálhatunk erdőkön és mocsaras semlyékeken keresztül. Találkozhatunk őzekkel, borzzal, vad nyulakkal, rókával és a legkülönbözőbb énekes madarakkal, persze csak akkor, ha elég csöndben járunk. Mindezt a városban nem tapasztalhatjuk, de ha a természet után egy kis kulturális barangolásra várunk, akkor autóval 20 perc alatt a közeli városokban lehetünk, ahol az év minden részében érdekes programokkal várják az érdeklődőket...

Hirdetés
Forráskút

Forráskút

Forráskút tipikus alföldi homokhátsági tanyás település, a Szegedet és Kiskunmajsát összekötő út mentén terül el, Szegedtől 23 km-re. Területe 3664 ha, a település lélekszáma 2200fő. Átokháza dűlőben - melynek nevét a nyelvtudomány az Altuk kun családnévből származtatja - már a 18. században szállásokon gazdálkodtak, majd a 19. század elejére sűrűn lakott tanyasor bontakozott ki. Dorozsmai gazdáknak voltak errefelé földjeik, akik lassan kitelepültek ide, - hasonlóan alakult ki Bordány (régi neve Kistemplomtanya), Üllés (régen Árpádközpont) és Zsombó is. (A 19. Században még szigorúan büntették, akik a meghatározott időnél tovább a tanyai szálláson maradtak - ugyanis így próbáltak meg kibújni az adófizetés alól - ezek a személyek 25 pálcaütést is kaphattak. Később enyhült a szigor, ez lehetővé tette a tanyaközpontok kialakulását, fejlődését.) Forráskút tanyaközpont lakói 1906-ban egy kis templomot is emeltek közadakozásból...

Hódmezővásárhely

Hódmezővásárhely

Hódmezővásárhely az Alföld délkeleti részén, a Békés-Csanádi hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség találkozásánál fekszik. A két egymástól eltérő természeti környezet határán kedvező feltételek alakultak ki a megtelepedésre. A régészek a város határában közel hatezer éves településnyomokat találtak. A feltárt kultúr rétegek az ember szinte megszakítás nélküli ittlétét bizonyítják. A neolitikum a földbe süllyesztett kunyhók és gabonatároló edények, hálónehezékek, a termékenység-kultuszra utaló 'Kökénydombi Vénusz' és más leletek alapján rekonstruálható. A régészet sorra feltárta a rézkor, bronzkor, vaskor és a népvándorláskor emlékeit is. A határ különböző pontjain felszínre került különböző korokból származó leletek a Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállításán tekinthetők meg...

Kistelek

Kistelek

Kistelek határában alapos régészeti terepbejárás és ásatás még nem folyt, ezért a terület honfoglalás előtti történelmét csak szórványleletek, és a tágabb környék feltárásai alapján vázolhatjuk fel. 1926-ban a vasútállomáshoz közeli Géczi-tanyán csiszolt kőbaltát találtak, amely a rézkorból származik. A Kisteleki szőlők határrészről az 1930-as években bronzkori eszközök kerültek a szegedi múzeumba. Több helyen leltek római érmeket, szarmata (népvándorláskori) edénytöredékeket, ruhadíszeket, középkori kályhaszemet és dénárokat. A környékbeli ásatások ismeretében ezek azt tanúsítják, hogy a település határa a rézkor óta, rövidebb-hosszabb ideig, több népnek életfeltételeket biztosított...

Kiszombor

Kiszombor

Kiszombor a Szegedtől keletre vezető, a Maros vonalát nagyjából követő országút mellett, Szegedtől 25 kilométerre, Makótól mintegy 5 kilométerre, a Maros folyó hídja előtt fekszik. Az ősi nyomvonalon haladó út és a Maros hídja közelében lévő egykori gázló fontos szerepet töltött be az itt letelepedettek életében. A Maros kiöntései bőségesen ellátták hallal, az ártéri erdők pedig vaddal az itt élő embereket. A vízben gazdag sík terület rétjei kedveztek az állattartásnak, a keresztező utak pedig a szomszédos területeken élő törzsekkel, népekkel való kereskedelmet biztosították. A Maros átkelőhelyének ellenőrzése védelmet nyújtott a váratlan támadásokkal szemben. Az őskortól kezdve a népek itt sűrűn hullámzottak keresztül. E kultúrák hagyatékát számos régészeti lelet igazolja: a község határában több mint 100 régészeti lelőhelyet tartunk számon. A neolitikum időszakában a Körös-kulturához tartozó népek éltek itt, a rézkorban (Kr. e. 3600-2700) a Baden-kultúra emberei lakták a vidéket, míg a bronzkorban a Perjámos-kultúra, majd az időszak végén a Gáva-kultúra népei telepedtek meg a Maros melletti partosabb területeken. A vaskor kezdetén keleti eredetű népcsoportok jelentek meg a térségben. Herodotos görög történetíró szerint a Kr. e. V. században a Maris (Maros) folyó partját agathürszoszok lakták, mely kulturált, írni képes, gazdag, fényűző nép volt...

Hirdetés
Makó

Makó

Makó történetében 2012 januárjától új korszak vette kezdetét. Az eddig a hagyma városaként emlegetett Maros-parti településen az elmúlt évek látványos fejlődését megkoronázta a Makovecz Imre által tervezett fürdőkomplexum: elkészült a Hagymatikum. Büszkék vagyunk hagyományainkra, de még büszkébbek vagyunk arra, hogy fejlődő városunk egyre sokszínűbb és elmondhatjuk: Makó nevét ma már nem csak a hagyma öregbíti.

Maroslele

Maroslele

Maroslele az Alföld délkeleti részén a Tisza és a Maros között helyezkedik el. Csongrád megyei település két város között, Makótól 10 km- re, Hódmezővásárhelytől 18 km- re található. A falu első okleveles említése 1214-ből származik. A középkori Leléről egyetlen ábrázolás maradt fenn, mégpedig Lázár deák térképén (1521 körül). Lele 1872 után vált jogi értelemben községgé. Maroslele egész területe ellátott vízvezeték, gázvezeték, telefon és villamos hálózattal. Az önkormányzat tervei között szerepelnek olyan fejlesztési beruházások, amelyek elsősorban az oktatási és nevelési, a vállalkozói, innovációs, kulturális, sport és szabadidő, valamint a település megújulását célozzák meg. A lakosság megélhetését a mezőgazdaságból és a környező városok munka lehetőségeiből biztosítja...

Mórahalom

Mórahalom

Ön Csongrád megye egyik legfiatalabb településének és városának honlapjára érkezett. Móra Ferenc jelzőjével élve 'homokország' fővárosa és egyben kincsestára városunk és annak területe. Mi, akik szeretjük ezt a kicsiny várost hiszünk Móra Ferenc szavainak. A település l950-ben kapott községi rangot, majd az l970-es években élte meg fejlődésének első intenziv szakaszát. 1989-ben a rendszerváltozás küszöbén már város, s kezdetét veszi a legujabbkori történelem fényes sikerekkel és kudarcokkal a valódi várossá válás érdekében. A várost és lakóit jellemző vonások közül néhány markánsan jelenik meg Mórahalmon, a mórahalmiakon: munka- és vendégszeretet, tisztelet a múltnak, nyitottság a jövőnek. Már Őseink is embert próbáló küzdelemmel igyekeztek gyökeret verni a homokon. Az Ő áldozatos munkájuknak köszönhetjük létünket. A munkaszeretet, az erőt és egészséget nem kimélő homoki gazdálkodás a génjeinkben van. Generációk munkája alapozta - alapozza meg a felnövekvő nemzedékek remélt, szebb jövőjét. Nem csoda tehát, hogy még a legfiatalabbak is örömmel kötődnek hagyományainkhoz, őseink életmódjához és kulturájához. Az összetartás és az összetartozás ereje volt a valamikori Alsó-tanyának és ereje a mai Mórahalomnak is...

Nagymágocs

Nagymágocs

Nagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér mellett. Első okleveles említésére 1426- ban került sor Magoch formában. A neve valószínűleg az első birtokostól, a Szente-Mágocs nemzetségtől származik. A falut a törökök 1552-ben felégették, azonban a falu lakói hamarosan visszaszállingóztak. A török iratokban 1579 és 1580-ban 129 mágocsi adófizető családot írtak össze. A virágzó falut a tatárok 1596-ban elpusztították. A terület 1722-től a Gróf Károlyi család birtoka volt, és alföldi uradalmi központja. A mágocsi uradalom fejlesztése Klauzál Imre és Szendrey Ignác nevéhez kapcsolható. A fejlesztési munkák eredményeként 1850-es évek elejére országos hírű mintagazdasággá lett...

Ópusztaszer

Ópusztaszer

Ópusztaszer (1974-ig Sövényháza) település Csongrád megye Kisteleki kistérségében. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet közepén, a Tiszától nyugatra található. Közúton: az 5-ös úton Kistelektől kb. 7 km. Ópusztaszer nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták. Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve és itt Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit; szerét ejtették az ország dolgainak, és a helyet Szer-nek nevezték el. Györffy György szerint Anonymus adatainak történeti értéke kétes; lehet, hogy a forrás csupán névmagyarázat, azonban annál több hitelt érdemel az az adatközlés, mely szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia Ete vezér telepedett meg itt, akitől a Bár-Kalán nemzetség származik...

Pusztamérges

Pusztamérges

Pusztamérges sík, homokos vidék. Szegedtől 42 km-re, Kiskunhalastól 30 km távolságra, Csongrád megye nyugati határánál, az 55-ös úttól 10 km-re fekszik. Neve korábban Asszonyszállása, majd Mérges puszta volt. Községünk a dinamikus fejlődése és az elért eredményei alapján vált ismertté hazánkban és a határainkon túl is. Hazai és nemzetközi elismerést bizonyító díjakat tudhat magáénak ez a kis közösség:

Pusztaszer

Pusztaszer

Pusztaszer minden magyar számára ugyanazt jelenti: a hét törzset, Árpád vezért, a honfoglalást, hazát, győzelmet, magyar sorsot. Hatalmas és egyszerű, ismert és világhíres, de el nem ismert! Ma már a valóság keveredik a legendával, de mindenképpen létező hely, ez a mi községünk.

Röszke

Röszke

Röszke község Szegedtől 15 km-re délnyugatra, a Tisza gyálai holtága, valamint a szerb országhatár között helyezkedik el. Településünk 3600 hektáron terül el, lakóinak száma kb. 3400 fő. Történelmi múltja igen jelentős, hiszen már 1432-ből okleveleken fellelhető a település létezése, akkor még Recke néven. Valódi településsé akkor fejlődhetett, amikor 1950-ben önállósult az addig Szeged város kapitányságaként működő falu. Területéhez csatolták a szomszédos feketeszéli és nagyszéksósi tanyák egy részét is. Ma is jellemző a kiterjedt tanyavilága, ahol négyszáz tanyás ingatlan található.

Tuti menü