Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Iskolák - Csongrád megye képes leírás - Csongrád megye.tlap.hu
részletek »

Iskolák - Csongrád megye - Csongrád megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: csongrad-megye.tlap.hu » Iskolák - Csongrád megye
Keresés
Találatok száma - 13 db
Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola

Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola

Az intézmény története Bartha János és neje, Tóth Krisztina 1890-es végrendeletével kezdődött. Ebben az örökhagyók az összes fábiánsebestyéni ingatlanukat a Szentes város által létrehozandó gazdasági iskola felállítására örökös alapítványként adományozták többek között azzal a kikötéssel, hogy ezen alapítvány örökre Bartha János nevét viselje. Az alapítványtevő Bartha János még 1890-ben elhunyt. Felesége 1900-ban bekövetkezett halála után az alapítvány felszabadult az özvegyi haszonélvezeti jog megkötöttsége alól. A városi képviselőtestület több ízben is (1924, 1925, 1927.) napirendre tűzte a mezőgazdasági iskola létesítésének ügyét, mígnem a minisztérium és a város közötti tárgyalások 1938-39-ben végre eredménnyel jártak. A M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium anyagi támogatásával, a Bartha János alapítványkezelése során képződött tőkével és Szentes városának anyagi hozzájárulásával megépülhetett az akkori Csendőrlaktanya szomszédságában Kerekes András építészmérnök tervei szerint a gazdasági iskola. A magyar népi építészet motívumait magán viselő, két szintes középületet 65 növendékre tervezték két évfolyammal, az internátus pedig 48 növendékre volt számítva. Az intézmény 1940. november 18-án ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit...

Batsányi János Gimnázium és SzKI. - Csongrád

Batsányi János Gimnázium és SzKI. - Csongrád

1908-ban a csongrádiak kérvényt nyújtottak be a Vallás és Közoktatási Minisztériumba, hogy polgári fiúiskola épülhessen a városban. A minisztérium először a Szivák téren (a mai Dózsa György téren lévő park helyén) kért helyet az építendő iskolának, majd 1913 februárjában a Kossuth tér keleti felén elhelyezkedő Forgó-féle telket, Tóbiás Herman kocsmájának helyét jelölték ki a polgári fiúiskola számára. Ybl Lajos tervei alapján egy év alatt, 1914-ben készült el szecessziós stílusban a kétemeletes épület, amelynek elejéhez kis előkertet is építettek stilizált, faragott székelykapuval. Az első világháború kirobbanása miatt az iskola azonnal nem költözhetett be az új épületbe, mert a Vöröskereszt Egylet 1914 nyarától kezdve katonai kórháznak használta az épületet. A polgári fiúiskola 1920. szeptember 1-jén kezdhette meg működését az épület első emeletén...

Deák Ferenc Gimnázium - Szeged

Deák Ferenc Gimnázium - Szeged

A gimnáziumban, amely Szeged egyik legfiatalabb középiskolája, 1988. őszén indult meg az oktatás. 1988. október 26-tól viseli a Deák Ferenc Gimnázium nevet. A gimnázium alapterülete 14400 m2. Differenciált térrendszerű, nyitott és fedett terekkel egyaránt rendelkező épület. A diákok művelődését, kulturális igényét az 1650 főt befogadó aula és színházterem, a diákklub, a kiállítócsarnok, a 20.000 kötettel rendelkező többnyelvű könyvtár, két hang- és videostúdió, valamint két számítástechnikai szaktanterem biztosítja. Már a következő évben beindult az angol-magyar két tannyelvű oktatás. Nagy sikere van, a régió minden pontjából érkeznek tanulók, akik felvételiznek erre a szakra.

Dugonics András Piarista Gimnázium - Szeged

Dugonics András Piarista Gimnázium - Szeged

Dugonics András ősei dalmát kereskedők voltak, a török kiűzése után telepedtek Szegedre. Nagyapjáról szinte semmit sem tudunk. Az édesapa, Dugonics András (1715-1780), 1722-ben már a szegedi piarista gimnáziumban tanult. Élete folyamán lassan jómódú kereskedővé vált. 1747 és 1760 között állandóan a külső tanács tagjává választották meg. Ezután is halálig városi tanácsos, az árvák gyámja és 1768-1771 között Szeged Szabad Királyi Város kapitánya volt. Az elszaporodott tolvajok, rablók ellen eredményesen intézkedett. Töltéseket építtetett. 1770-ben egy éjszaka toronyőr volt, a harangozásával felébresztette a város lakosságát, megmentette a tiszai árvíztől a várost. 1774-ben az ő kapta feladatul Kistelek puszta betelepítésének megszervezését. A módosabb polgárok közé élete végén került, két háza, több telke, marhái, lovai, malmai voltak. Dugonics András 1740. október 18-án látta meg a napvilágot. Két lánytestvére volt, az öccse, Dugonics Ádám később a város polgármestere lett. Imre Katalin, az édesanya korai halála után az apa ismét megházasodott. Ebből a házasságból is született két leánytestvér...

Horváth Mihály Gimnázium - Szentes

Horváth Mihály Gimnázium - Szentes

Szentesen már 1714 óta működött a református egyház által fenntartott elemi iskola mellett úgynevezett 'latin iskola', ahol többnyire a debreceni nagykollégiumban teológiát végzett diákok töltöttek el két-három évet oktatóként, így gyűjtve pénzt külföldi egyetemi tanulmányaikra. Az iskola épülete kb. a mai járásbíróság helyén állott. 1747-ben a legrégibb városháza épületébe költözött az iskola, melynek léte azt bizonyítja, hogy a török ellenni felszabadító harcok után hazatérő szentesi lakosságban élt az igény az eleminél magasabb műveltségre. 1859-ben, a Bach-korszak végén a református egyháztanács elhatározta egy négyosztályos gimnázium felállítását, az első osztály ekkor kezdte a munkát 21 tanulóval. A kiegyezést követő esztendőkben az egyház, a város és az állam több kísérletet tett az intézet átszervezésére, ezek során az iskolának évekig kettős jellege volt: gimnázium és polgári iskola és a mai ligeti múzeum épületében működött. Végül a minisztérium engedélyezte a nyolcosztályos, tiszta gimnáziummá fejlesztést. 1888-óta a mai épület téglaburkolatú részében folyt az oktatás. Az első világháború megtörte a gimnázium fejlődésének lendületes ívét. Igaz 1918-ban elkészültek az épület új szárnyai és a szolgálati lakások, de az anyagi gyarapodást elhomályosították a fájdalmas veszteségek. Nyolc tanár és 92 diák vonult be az iskolából a seregbe...

Hirdetés
Kalmár Zsigmond Ipari SzKI.

Kalmár Zsigmond Ipari SzKI.

Hódmezővásárhelyen az iparoktatás 300 éves történetében az iskolarendszerű oktatás 1883-ban kezdődött az I. Sz. Ipartanoda megnyitásával. A II. világháború után Állami Ipartanonc Iskola, Állami Iparitanuló Iskola, 1952 szeptemberétől 602. sz. Iparitanuló Iskola lett a szakképző iskola neve. Az 1957-58-as tanévben 58 szakma oktatását biztosította. Az iskolába beiratkozott tanulók létszáma 1967 és 1970 között évenként meghaladta az 1200 főt. Az oktatás már 1961-től 6 telephelyen folyt reggel 07.00 órától este 20.00 óráig. A jelenlegi iskolaépület használatba vételére az 1972. év folyamán került sor. Az épületegyüttes teljes körűen 1980-ra készült el (15, tanterem, 2 előadó, 9 szertár, igazgatásai, szociális helységek, kollégium, konyha, étterem, tornaterem, tanműhelyek). 1987-évben az iskola elnevezése 602. sz. Magyar Vietnami Barátság Ipari Szakmunkásképző Intézetre változott, ezt a nevet 1990-ig viselte. A tanulólétszám ebben az időszakban is meghaladta az 1000 főt, és jelenleg is évente 950-1000 között mozog. Az 1980-as év végére készült az iskola bővítésére tanulmányterv, de maga a bővítés nem valósult meg...

MTA Szegedi Biológiai Központ

MTA Szegedi Biológiai Központ

A nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (SZBK). Az 1973-ban alapított SZBK négy intézete - a Biofizikai, Biokémiai, Genetikai, Növénybiológiai Intézet - mintegy 260 kutatót foglalkoztat, akiknek munkáját rangos nemzetközi tudományos közlemények és szabadalmak fémjelzik. A kutatott témák a molekuláris és sejtbiológia számos területét ölelik fel, s a baktériumok ipari hasznosításától a termesztett növények irányított nemesítésén át az emberi egészség és a környezetvédelem kérdéséig terjednek. Az SZBK döntően a tudományos alapkutatások műhelye, de az SZBK kutatói kezdeményező szerepet játszanak biotechnológiai vállalkozások életre hívásában és menedzselésében, valamint oktatási feladatok ellátásában is. Az SZBK eredményes működését, a kutatások magas színvonalát az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) is elismerte és a Központot az EU 2000-ben az Európai Unió Kiválósági Központja címmel jutalmazta...

Szegedi Hittudományi Főiskola

Szegedi Hittudományi Főiskola

A fennállásának nyolcvanadik évébe lépő Gál Ferenc Hittudományi Főiskola a Szeged-Csanádi Egyházmegye szívében, a szegedi Dóm téren várja azokat a katolikus fiatalokat vagy már diplomásokat, akik elkötelezettek a teológiai tanulmányok, az egyházi hivatások, a pedagógusi pálya vagy a tudományok művelése és a közösségek szolgálata iránt. Glattfelder Gyula püspök a trianoni határ-húzások után az egyházmegye központjában, Szegeden alapította meg a Főiskola elődjét. Az első tanév 1930-ban indult. A papnevelő intézetet és a főiskolát a jezsuiták vezették 1950-ig, a szerzetesrendek működésének erőszakos felfüggesztéséig. Az 1970-es évek elején az országban először Szegeden indult meg titokban a világiak teológiai képzése, majd 1983-ban vált lehetővé levelező tagozatosok fogadása. A világi nappali tagozatos hallgatók (teológusok és hittanárok) képzése a rendszerváltással indult meg. 1995-ben a főiskola a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karához affiliálódott. A főiskola ezáltal jogosulttá vált arra, hogy felkészíthesse teológus hallgatóit a Szentszék által elismert, és az Egyetem által nyújtott baccalaureátusi tudományos fokozat elnyerésére. Ez a világegyházban elfogadott képesítés, és lehetőséget ad a további licenciátusi és doktori tudományos fokozatok megszerzésére...

Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem

Százhuszonnegyedik helyezés az európai egyetemek tudományos ranglistáján (Arwu), az Európai Unió 7. K+F Keretprogramjában 21 nyertes pályázat, több mint ezer külföldi hallgató, 61 testvéregyetem - ez a néhány adat jól mutatja, hogy a Szegedi Tudományegyetem egyike hazánk vezető felsőoktatási intézményeinek. A Szegeden tanuló közel 30 ezer egyetemi hallgató 88 alapképzési szak, 117 mesterszak, 4 osztatlan képzés, 59 szakirányú továbbképzés, ill. kiegészítő képzés közül választhat. Harminchárom akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésünk és 19 doktori iskolánk működik. A Szegedi Tudományegyetemen folyó magas szintű oktató és tudományos kutató munka alapját az intézményeinkben tevékenykedő 2.149 fő oktató képezi, akik közül 19 akadémikus, 114 akadémiai doktor és 643 PhD fokozattal rendelkezik...

Hirdetés
SZTE Fogorvostudományi Kar

SZTE Fogorvostudományi Kar

Hetvenhetedik helyezés az európai egyetemek tudományos ranglistáján, 11 pályázat az EU kutatási Keretprogramjaiban, 126 vendég az Unió tagállamaiból, több mint ezer külföldi hallgató, harminc testvéregyetem - ez a néhány adat jól mutatja, hogy a Szegedi Tudományegyetem egyike hazánk vezető felsőoktatási intézményeinek. A Szegeden tanuló közel 30 ezer egyetemi és főiskolai hallgató 68 egyetemi szak, 66 főiskolai szak, 27 szakirányú továbbképzés, ill. kiegészítő képzés közül választhat. Nyolc akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésünk és 17 doktori iskolánk működik. A Szegedi Tudományegyetemen folyó magas szintű oktató és tudományos kutató munka alapját az intézményeinkben tevékenykedő 1.713 fő oktató képezi, akik közül 14 akadémikus, 114 akadémiai doktor és 643 PhD fokozattal rendelkezik. A Tudományegyetem 12 kara közül 1945. őszétől kezdte újraműködését az Állam- és Jogtudományi Kar, amely korábban csak a hagyományos jogászképzést végezte. Az új kor új kihívásai azonban új képzési formák indítását tették szükségessé. A francia nyelvű jogi képzés a párizsi Nanterre Egyetem jogi fakultásával kötött megállapodás alapján indult meg az 1996/97-es tanévben. A térségbeli német gazdasági aktivitás indokolta a kétéves német nyelvű gazdasági jogi képzés bevezetését...

SZTE Gazdaságtudományi Kar

SZTE Gazdaságtudományi Kar

Közismert, hogy 1921-ben a Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárról Szegedre költözött, azonban közgazdászok szakképzése a szegedi egyetemen csak 73 év múlva, 1994-ben indult meg. A gazdaságtudományok egyetemi művelésének története tehát nagyrészt nem egy egyetemi szak, hanem inkább tanszékek, kurzusok, kutatási programok története. 1921 és 1944 között ezen tanszékek és kurzusok a jogászképzés rendszerében helyezkedtek el. A statisztika és a közgazdaságtan az államtudományok kereteiben nyertek létjogosultságot, a pénzügytan és egyéb mikroökonómiai ismeretek a szűkebben értelmezett jogász szakma művelésének megalapozását szolgálták. A Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán Surányi-Unger Tivadar vezetésével Statisztikai Tanszék és Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék működött. 1939-ben a tanszékek önállóságának megtartásával a kar Közgazdasági és Statisztikai Intézetet hozott létre. A Statisztikai Tanszék első vezetője Laky Dezső professzor, a Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék első vezetője pedig Kováts Ferenc professzor volt...

SZTE Gyógyszerésztudományi Kar

SZTE Gyógyszerésztudományi Kar

A Gyógyszerésztudományi Kar és a szegedi gyógyszerészképzés rövid története: 1872. szeptember 17-én terjesztette Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter a kolozsvári egyetem alapításával kapcsolatos törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. A Parlament által elfogadott 1872. XIX. törvényt az uralkodó, Ferenc József október 12-én szentesítette. A Törvény 1 §-a szerint Kolozsvárott a tanszabadság elvének alapján Magyar Királyi Tudományegyetem állíttatik fel. Az egyetem négy karral rendelkezett: (i) jogi és államtudományi, (ii) orvosi, (iii) bölcsészeti, nyelvi és történettudományi, valamint (iv) matematika és természettudományi karokkal.

SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Magyarország legrégebbi tanárképző intézménye. A polgári leány- és fiúiskolák számára 1873-tól képeztek tanárokat Budapesten az akkori tanítónő- és tanítóképző intézetekben. A kezdetben kétéves képzés ideje és színvonala fokozatosan nőtt, így 1918-ban már főiskolai rangot kaptak a tanárképzők. 1928-ban került városunkba, Szegedre a tanárképzés Klebelsberg Kuno kultuszminiszter reformjainak köszönhetően. E reformok keretében egységesítette a polgári iskolai tanárképzést, képzési idejét 4 évre emelte, s összekapcsolta az egyetemi képzéssel. A gyakorlati képzés céljára gyakorló polgári iskolát hozott létre. Ezek az események szervesen illeszkedtek abba a nagyszabású kultúrpolitikai koncepcióba, amelynek köszönhetően a 20-as években Szeged diákvárossá s a régió szellemi központjává vált...

Tuti menü